A határidő komoly dolog. Arra sarkall, hogy adott időpontig befejezd, amivel éppen dolgozol. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, nekem nem mindig segít, ha van. Gyorsabb, ezért több hibával bíró tempóra ösztönöz, ezt pedig perfekcionista lévén eléggé nehezen tolerálom. Szeretek a saját tempómban dolgozni, kényszer nélkül. (Arról nem is beszélve, hogy ha nem vigyázok odavész az alkotás öröme. Ezért van az, hogy általában esténként varrok, amikor már mindenki alszik és csendes a ház.) Pedig, most volt határidőm, tehát nem volt mese, haladni kellett. Ezért aztán Apa ma elvitte magával a kicsi tündérlányt "dolgozni".
Én pedig nekiláttam. Majdnem 8 óra munka zavartalanul. Idejét sem tudom, mikor tehettem ilyet utoljára. Félre ne értsetek, nagyon szeretem a gyerekeimet, de az valóban különleges időnek számít, amikor egy dologra tudok koncentrálni, külső "zavaró" tényezők nélkül. Az anyukák értik ezt, a többiek pedig, majd megértik egyszer :O). Így aztán befejeztem a babatakarót:
Már csak arra vár, hogy átadjuk.és örüljön neki mindenki. Legyen szép és kreatív napotok! Szeretettel: Györgyi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése