Csoki és kék

A legújabb őrült színkombináció. Az egész szeptember elején kezdődött a budaörsi bolhapiacon. Mellettünk egy néni régi német nemzetiségi ruhákat árult. Persze megnézegettük a ruháit is, de akkor nyílt igazán kerekre a szemünk, amikor a pult alól egy papírdobozban - afféle maradékként- gyönyörű pamutkötények kerültek elő. Ki hord ma már ilyesmit sóhajjal. Több sem kellett nekünk :o)Vagy ötpercnyi lelkes kotorászás és alapos felforgatás után 10! köténnyel távoztam. No ennyire lelkes szakács azért nem vagyok, viszont a pamutvásznak, amikből ezeket a "segédeszközöket" varrták, teljesen elvarázsoltak. Dinka dolog tudom, de mit csináljak?
Volt közöttük egy, ami azóta is a kedvencem: sötétbarna alapon apró fehér és nefelejcskék virágmintás, hosszában csíkos vászon. Persze, hogy kékekkel és barnával kellett kombinálnom :o) Ennél a kis neszinél a vásáron talált kötényekből négynek az anyagát is használtam:

Hát nem elbűvölő?

A szokásos felmosó(filc) alapra tűztem a jó tartás kedvéért. Szép magas lett, hogy a tusfürdők és samponok állva is elférjenek benne. Persze még egy szép kis húzóka azért kerül a cipzárjára. Újrahasznosítva?- Ó, igen.

Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Egy kanapé új ruhája

Avagy jobb napokat látott farmerek új élete. Az úgy kezdődött, hogy kb. fél éve lecseréltük a régi, még a nagyszüleimtől örökölt kanapét egy újra. No nem a bútorgyárból frissen érkezettre, csupán egy fiatalabbra. Kis hibával. A szakadt ülőrész kivételével tökéletes állapotban. Az eredeti huzat is farmeranyag, így logikusnak tűnt, hogy a felújításhoz is farmeranyagokat használjak: újra. Előkerültek tehát a régi, imitt-amott kopott, mindenféle kékben pompázó farmerek a szekrény aljából. Lehámoztam a szakadt huzatot, kimostam, átvasaltam aztán felaprítottam a farmerek száraival együtt. 15x15 cm-es négyzeteket varrtam össze nine-patch mintává (3x3-at) aztán középen vízszintes és függőleges irányban is kettévágtam a blokkokat. Az így kapott négy blokkot aztán tetszőleges sorrendben újrarendezve varrtam össze. Vatelint tettem alá és letűztem a teljes felületet, ez nemcsak tartást ad neki, de megerősíti és kevésbé sérülékennyé teszi a felületet. Meg persze dekoratívan is fest. A kanapé új ruhája összesen 35 (5x7) blokkból áll. Az igazi kihívás azonban az újonnan elkészült ülőrész visszavarrása volt. A huzat természetesen nem teljes egészében , csak félig volt levehető a kanapéról, így ezúttal nem az anyagot kellett a varrógép alatt mozgatni, hanem a varrógépet a varrás mentén :O) Elég vicces volt, de végül is sikerült. És most jöjjenek az ilyen volt- ilyen lett képek:

Egészen megújult és egyedi külsőt kapott a kanapénk és remélem még hosszú évekig kiszolgál bennünket. Nem kis igénybevételnek van kitéve minden nap, így csak remélem, hogy bírni fogja a kiképzést.
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel : Györgyi

Mindjárt itt a péntek!

Minden hónap első (vagy második :o) péntekén együtt varrunk a lányokkal. Mikor éppen mit. Babatakarót, ha új kisbaba van a gyülekezetben. Új technikát tanulunk, vagy csak valami nekünk tetszőt készítünk. Élvezzük egymás társaságát és közben valami szép kerül ki a kezünk alól. A Valentin nap apropóján februárban általában valami szívecskéset varrunk. Találtam a neten két képet, a lányok szavaztak, így ez a projekt lett a nyerő.Mivel csak képet találtunk, leírást nem így a mintát saját tervek szerint varrtam meg. (Újabb remek alkalom a fiókban heverő "leesett vagy kimaradt" darabok hasznosítására.)
Tehát elő az 5x5 cm-es négyzetekkel, kis válogatás és sorba rendezés:

Aztán elő Eleanor Burns remek módszerével, nehogy elkeveredjek a részletekben

Ha kész a négyzetes blokk, jöhetnek a szívecskék:

Ha megfigyelitek a téglalapok tetejére kerülő négyzeteket kétszer varrom le. Egyszer a berajzolt átló mentén, másodszor varrótalpnyi szélességben mégegyszer. Vágás után így már összevarrt háromszögeket kapok, anélkül, hogy külön illesztgetnem kellene ;o)

Így néz ki a négy szívből álló blokk:

Aztán jöhet a keretezés, és máris kész a felsö réteg:

Ilyen lett a végeredmény lányok (remélem tetszik!), már csak a szendvics elkészítése a tűzés és a szegés van hátra :o)

Most beszéljünk egy kicsit a maradékok "maradékáról". Amikor a szivek kialakításához világos négyzeteket varrtunk a felső szélekhez, ugyanazzal a lendülettel visszafelé is levarrtam a háromszögeket. Így amikor levágtam, már összevarrt háromszögeket kaptam:

Egy gyors vasalás után levágtam a kilógó részeket és apró szélforgókat varrtam belőle:

Nem ragozom tovább a végeredmény ez a poháralátét:

Azt hiszem ezzel az apró projekttel megint pályázhatok Gina apró fecnis játékán.
A leeső szélek remek felhasználását találhatjátok itt.
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi