Van az úgy, hogy már nem alszik el ebéd után. Persze "pihen" egy kicsit, de aztán jön-megy, nyüzsög, felfedez. Minden. Olyanokat is, amit már rég elfelejtettem hová is került. A bogaraktól, pókoktól fél. A nyusziktól, kutyáktól, egyéb szőrös jószágoktól nem, sőt. Rácsodálkozik Isten teremtett világára nap nap után. A varrományaim lelkes rajongója. Abszolút érdekmentesen: -Ezt nekem varrtad? .Aztán ha a sok nyüzsgéstől végül mégis elfárad elalszik. Akárhol. Menthetetlenül. Így került angyal a kertembe. Nézzétek. Hát nem csodaszép?
A kalapját utólag biggyesztettük a fejére, mert még sütött a nap. Aztán csak néztük. Az angyalt a kertünkben.
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi
3 megjegyzés:
Én látom a szárnyait is:))
Tündéri angyal:))
Csuda aranyos. :))
Megjegyzés küldése