Ő a kis királylány

Nálunk a legkisebb :o). A cím persze nem véletlen. Mostanság ez a kedvenc mesénk. Neki különösen, bár mi is remekül szórakozunk. Mondanom sem kell mióta ezt a részt látta minden csigát Spurinak hívunk. Ha még nem ismernétek, íme a kedvenc epizódunk:



Annyira belopta magát a szívünkbe, hogy ma délután koronát kellett varrnom az én kis királylányomnak. Mire megfürdött el is készült. Kicsit még párás szemüveggel, de annál büszkébben:

Hátul két gumiszalagot varrtam bele, hogy hordhassa még egy ideig...
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Bibliaborító - Nórinak

A Nagy kérte. Szülinapra készült. A felirata is sokatmondó:

Istenem adj nekem türelmet (megértést, bölcsességet)
Elfogadni a dolgokat, amiken nem tudok változtatni.
Bátorságot, hogy merjek változtatni azokon a dolgokon,
amiket meg tudok változtatni.
És bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget a kettő között.

Szépet akartam, az Ő színeivel. Hogy benne legyen mennyire szeretjük. Azt hiszem sikerült :O) !

Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Hétvége Dömösön - júniusi apró fecnis projektek

Jó szokása a Kőszikla Gyülinek, hogy minden iskolaév végén együtt kezdjük a nyarat. Egy hosszú hétvégét töltünk el valahol közösen. Gyerekek, felnőttek, fiatalok és idősebbek. Remek programokkal, elvárások és kötelezettségek nélkül- élvezve a közösséget egymással és Istennel. Fel- és elszabadulva a munkás mindennapokból. Olyan jó volt látni a sok-sok különböző korú gyereket együtt játszani, nekünk felnőtteknek pedig a szokásos rohanás nélkül együtt kávézni, beszélgetni és persze varrni, mert a kreatív szombat délután is része a programnak minden évben. Mivel sokáig bizonytalan volt el tudunk-e menni az idén, én csupán haszonélvezője voltam a többiek kreatív projektjeinek. Varrhattunk tulipáncsokrot Hajnival, csodás filc hűtőmágneseket Katával vagy éppen repkedő madárkákat Bogival :O). A gyönyörű időben, hűs árnyékot adó fák alatt és legnagyobb örömünkre rengetegen! Még azok is velünk varrogattak, akiknek nincs módjuk vagy lehetőségük az évközbeni pénteki varrásokon részt venni. Nálam ezek a szépségek születtek:

Talán a gyöngy a legjobb méretarány a képeken, igazán apró projekteket varrtunk. A tulipánok feje nincs 5 cm, a madárka végső mérete alig 3! Mivel még mindíg elszántan dolgozom a foltvarró pályázatra beadandó faliképen, nemigen lesz időm más apró fecnis projekttel nevezni Gina játékában ebben a hónapban.
A hétvégéről a gyerekek is csak szuperlatívuszokban tudnak beszélni.
Régen láttam őket ennyire felszabadultnak. Arról nem is beszélve, hogy hozzánk hasonlóan a legjobb barátaikkal lógtak majd három napig (TV, internet és egyéb csacskaságok nélkül).
Kedves Gyülekezetem: Igazi áldás volt veletek lenni, köszönjük, hogy megosztottátok velünk ezt az időt!
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Végre kész :O)

Össze sem számolom mennyi munkám van benne, de végre készen van Edina takarója! Egy dolog kipipálva a hosszú listán. Közeledik a foltvarró pályázat leadási határideje is. A versenydarabom mérete ugyan csak negyedakkora, mint a takaróé, de még sok van hátra a végéig (nagy sóhaj).
Muszáj ezt a projektet is felpörgeti egy kicsit. Úgyhogy varrásra fel!
Azért egy képet még mutatnom kell, nektek is garantáltan jókedvetek lesz tőle! A legaranyosabb, amit eddig ebben a kategóriában láttam:

Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

A szeretetről - őszintén

Nem sokat aludtam az éjjel. Torlódnak a feladatok, határidők belőlem meg ugye csak egy van :O). Fél négy felé feladtam a kísérletezést és inkább felkeltem, hogy a többiek nyugodtan alhassanak. Haladtam persze csendesen a munkáimmal is, de ami a lelkemnek igazán jót tett az Adina írása volt. Gyakran olvasgatom, mindig csodajó hallani róluk. Ez a mai írása pedig egyszerűen ragyog. Mint a lámpás a sötétben. Nektek is el kell olvasnotok...ITT
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Lassan, de biztosan

készül Edina ágytakarója. Már csak a külső szélek (kb 15cm minden oldalon) tűzése és a szegély van hátra. Meg kell mondjam igen türelmes hölgyről van szó! A legelső beszélgetéseink erről a darabról még tavaly nyáron kezdődtek. Elég sokat tipródtam(tunk) a színeken (én sokkal visszafogottabb vagyok e tekintetben), a mintán (én a szabályosat, ő inkább a szabálytalant kedveli), végül mintegy kompromisszumképpen született ez a darab. Számomra is meglepő módon megkedveltem, így a folyamat vége felé közeledve :O). Ez az első ágytakaróm, aminek minden négyzetcentiméterét géppel tűztem le. A maga 4 m2-ével igencsak méretes darab, fényképezni sem egyszerű. Azért megpróbálkoztam vele:

A minta elkészítéséhez több mint 30 féle pamutvásznat használtam, ezek egy részét (közel egyharmadát) magam festettem. Persze beavattam mindet és reménykedem, hogy az első mosáskor nem fogják meglepetések érni az új tulajdonost. Azért a javaslatom 30 °C és egy-két színfogó kendő. Inkább kerüljenek ki hófehéren a kendők, mint hogy a gyönyörű vajszínű anyag öltsön szivárványos színeket :O) Volt már ilyen tapasztalatotok? Esetleg valami tuti tipp az ilyen helyzetek elkerülésére?
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Mackóságok

Ahogy telik az idő, az amúgy igen népes baráti körünkbe egymás után érkeznek a babák. Ilyenkor persze mindig valami meglepetésen töröm a fejem. Tudjátok a csoki, babaruha, fürdetők és egyéb finomságok hamar elfogynak, feledésbe merülnek. Ami engem illet, én jobban kedvelem a tartós dolgokat. Igaz, lényegesen tovább tart az elkészítésük, mintha csak a sarki közértbe ugranék le, de évekig kedves emlék marad. Így aztán, mihelyt hírét vesszük egy újabb kis jövevénynek (jobb esetben annak is fiú lesz-e vagy kislány) kezdődik az agyvihar. Mennyi idő van még, amíg megszületik? Mennyi szabad (vagy átcsoportosítható) órám van, amit erre fordíthatok? És végül melyiket is válasszam a felmerülő ötletek közül. Nos a szóban forgó kislány érkezéséről két-három hónappal a születése előtt szereztünk tudomást. Első, régóta várt apróság - szerettem volna tehát valami igazán csajos, szépen megmunkált darabbal előrukkolni. Sokat varrtam akkortájt és már az esküvőre is patchwork-öt vittem, így inkább egy keresztszemes felé húzott a szívem. Osztottam-szoroztam, aztán elővettem a jól bevált Cherised Teddies mintagyűjteményem és kerestem egy igazán csajos kis mintát. Ismeritek ezeket a mackókat? Nekem a szívem csücske mindahány. Gyönyörűek a színei, aprólékosan szép a kidolgozása, a macik pedig egyenesen tündériek. Nem húzom tovább, mutatom a kész művet:

Az már a sors fintora, hogy a képet csak tegnap tudtuk átadni (csak zárójelben jegyezném meg, hogy a kis hölgy már vidáman lépeget, az első szülinapjáról is sikeresen lecsúsztunk). Így jár az, aki maga is öt csemetét nevel, rendelkezik egy férjjel, akinek csak minden szökőévben van egy szabadnapja. És ha komolyat szeretne beszélgetni vele, hetekre előre kell hozzá időpontot egyeztetni :O) A nyár különösen húzós időszak. Még jó, hogy vannak nagymamák!
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Mindenféle

Ahogy közeledik a nyári szünet, úgy sokasodnak a feladatok is. Van úgy, hogy napokig nem tudok a varrógép mellé leülni, pedig bőven lenne mit csinálnom. De azért persze szép lassan haladnak a dolgok.
Szombaton az általános iskolás osztályommal találkoztam. Hihetetlen, de már 25 éve annak, hogy elballagtunk... Nagyon jó volt őket és néhány egykori tanárunkat újra látni. Sokukkal a ballagás óta nem találkoztam. Az osztályfőnököm magával hozta a hetedikes fogalmazás füzetemet- azóta őrizgette és most visszakaptam. Kicsit olyan érzés volt, mint Karinthy találkozása azzal a bizonyos fiatalemberrel. A legkisebb fiam hetedikes most. Talán megmutatom neki is, milyen voltam én az ő korában :O)
Lassan, de biztosan elkészült a lila hímzés gyűjtemény is, amit még Rómában kezdtem varrni. Bár nem az eredeti cérnákkal dolgoztam, az eredménnyel meglehetősen elégedett vagyok :O)

Szeretem, ahogyan a sokféle öltés egységes egésszé áll össze:

És végül, régi adósságomat törlesztendő Edina takaróján dolgozom. A végső mérete 2x2m-es lesz, ami nem kis kihívást jelent nekem. Eddig is varrtam már ágytakarókat- nem is keveset-de ez az első, amit a teljes felületén géppel tűzök le. Ez pedig, már csak a méretei miatt is embert próbáló feladat az én kis Elna 2300-s gépemmel. Na persze egy jó kis longarm masináról még csak álmodozom. Talán majd egyszer...
Ha a tűzéssel elkészülök mutatom majd ezt is. A takaró egyébként a már korábban bemutatott crazy shortcut technikával készült, kicsi mozaikkal kombinálva... Remélem Edinának tetszeni fog.
Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi

Az öko-táska új gazdája és egy díj

Tegnap éjfélkor lezárult az Angel Patches első játéka. Az összesen 26 lelkes jelentkező közül a szerencse Bakternőnek kedvezett, a legkisebb Tündérlány ugyanis az ő nevét húzta ki a "kalapból". Gratulálok, és kérlek írd meg nekem milyen címre postázhatom a nyereményedet. Remélem büszkén hordod majd bevásárolni és jó szolgálatot tesz neked! A többieknek is köszönöm, hogy játszottatok velem :O)

Díjat kaptam immáron másodszor. Be kell valljam az elsőről szégyenletesen megfeledkeztem. Olyan időszakban érkezett, amikor kicsit el voltam havazva mindennel és a küldőjének ugyan megköszöntem, de a többi sajnos elmaradt :O( Ezt a hibát nem akarom még egyszer elkövetni, hiszen valódi megtiszteltetés, hogy egy másik kézműves éppen nekem adja tovább a stafétát, mert tetszik neki, amit csinálok.
Visszatérve az elejére: nagyon köszönöm Erikának, hogy rám gondolt- alig fél év nyilvános tevékenység után nagyon jól esett az elismerés.

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nekem fontosak a visszajelzések a munkáimmal kapcsolatban. Jó érzés, ha másnak is tetszik, és elgondolkodtat ha nincs reakció. Eléggé kritikus szemmel nézem az alkotásokat, és tudom, mit csinálnék másképpen legközelebb. Már maga az alkotás folyamata, ahogyan valami új kerül ki a kezeim közül boldoggá tesz. Ha úgy érzem sikerült megvalósítanom, amit elterveztem, egyenesen elégedetté. Ez pedig egy magamfajta perfekcionista ember számára nagy szó.
És most a díj boldog tulajdonosaként a jöjjön a 10 dolog amit szeretek:

- Először is a családom- ők a legfontosabb emberkék az életemben, teljessé tesznek ott, ahol hiányos vagyok, körbevesznek a szeretetükkel.

- A gyülekezetem, ők a második otthonom. Azoknak az embereknek a csoportja akikkel egy a hitem. Akik példát adnak és akiktől rengeteget tanulok: emberségből, önfeláldozásból, Istennel való közösségről, barátságról.

- Mindent, ami kézműves dolog akár értek hozzá egy kicsit, akár nem. Lenyűgöz, ahogyan az ügyes kezek használják az Istentől kapott tehetségüket,ahogyan az anyaggal bánnak (legyen az textil, fű, fa , virág agyag vagy bármi más)

- Szeretem az őszinteséget, mert ez minden jó kapcsolat alapja.

- Az elfogadó környezetet, amiben igazán kibontakozhat az, aki vagyok.

- Az engem körülvevő világot. A változékonyságával és sokféleségével együtt.

- A színeket, különösen a kéket és a bordót.

- A gyermeki lelkületet: a feltétel nélküli bizalmat és rácsodálkozást. Kár, hogy kevesen maradunk ilyenek egy bizonyos kor felett - a kicsikben viszont olyan jó felfedezni a létezését :O)

- Szeretem a nyugalmas délutánokat és a jó könyveket. Így együtt különösen jó kombinációt alkotnak.

- És végül de nem utolsó sorban szeretek varrni. Kézzel, géppel, varrótűvel. Ruhát, takarót, faliképet. Keresztszemest, vagy hardangert. Igazából az apropó, vagy a stílus mellékes. A végeredmény és az alkotás folyamata számít, és az öröm, ami ezekből fakad.

A díjat ezennel ünnepélyesen tovább is adnám Editfoltnak, akinek a munkáit nagyon szeretem a sokféleségük és szépségük miatt. És Erzsónak aki mindig felvidítja a napomat az írásaival és a különleges alkotásaival.

Legyen szép és kreatív napotok!
Szeretettel: Györgyi